Hasznos információk

 

Küldetésünk a gyógyítás

Elülső keresztszalag szakadás kutyáknál

Az elülső keresztszalag (EKSZ) sérülése a leggyakoribb oka a kutya hátsó lábát érintősántaságnak. Elszakadhat, megnyúlhat a térdszalag, hogyha a térdízület nem várt módon, hirtelen csavarodik. Negatívan befolyásolják a térdízület épségét a túlsúly, a genetikai adottságok, kisebb ismétlődő stressz-hatások. Ezen tényezők megléte idővel kóros elváltozásokhoz vezetnek: az EKSZ részlegesen, illetve teljes mértékben szakadhat. A folytonosságában megszakadt szalag és a következményes ízületi instabilitás miatt a térd megduzzad, fájdalmassá válik, és begyullad. Gyógykezelés nélkül általában az ellenkező oldali lábon is kialakul ugyanazon probléma.

Diagnózis – A probléma felderítése
Nagytestű, túlkondícionált, idős, aktív életet folytató kutyákban gyakrabban fordul elő ez a betegség. Egy mindenre kiterjedő kórelőzményből és egy aprólékosan kivitelezett fizikális vizsgálatból könnyedén fény deríthető a problémára. A fizikális vizsgálat során a tapasztalt fájdalmasság és a duzzanat minősége alapján az állatorvos meg tudja ítélni a térdízület állapotát. Ha régebb óta fennáll már a probléma, akkor az izomsorvadás is nagyon szembetűnő lehet. Vizsgálat közben a térd abnormális mozgathatóságát is észre lehet venni. A betegségre utal továbbá, hogy az állat nem szívesen hajlítja a térdét, inkább oldalra kinyújtott lábbal ül vagy fekszik. Röntgen vizsgálatra is szükség lehet az esetleges degeneratív elváltozások megítélése miatt.

Gyógykezelési lehetőségek
A konzervatív kezelés a következő lépésekből áll:
1. optimális kondíció fenntartása,
2. állatorvos által összeállított speciális „gyógytorna”
3. megfelelő nem-szteroid gyulladáscsökkentő –, és porcerősítő terápiával összekötve.
Kistestű, vagy valamilyen oknál fogva nem műthető kutyáknál effektív lehet ez a kezelési metódus is.
Fontos tudni, hogy megfelelő korrekciós műtéti ellátás nélkül a sántaság, a diszkomfort érzet, valamint a degeneratív elváltozások (arthrózis) tovább súlyosbodhatnak!

Műtéti megoldás
A kezelés célja, hogy megszűnjön az ízület instabilitása és az ezzel járó fájdalom. Az ízület stabilizálásával újra normálisan fog működni a kutya térde. Így kutyánk visszanyerheti az
életkedvét, és ismét boldogan szaladgálhat. A Tibial Plateau Leveling Osteotomy (TPLO) a jelenleg létező leghatékonyabb módszer a térdízület stabilizálására. A műtét során átvágják a sípcsontot, elforgatják, és egy speciális implantátummal stabilizálják. A műtét eredményeként megváltozik a térd biomechanikája, az ízület visszanyeri stabilitását a szalag tényleges pótlása nélkül. Tehát nem kerül be az ízületbe idegen szalagpótló anyag, amely később újra elszakadhatna! Több száz műtét során szerzett saját tapasztalat szerint a műtét eredményessége 95% feletti! A műtéti szövődmények ritkák, saját praxisunkban a térd újraműtésére ez idáig nem volt szükség.

Egyéb sebészi megoldások
Az „Extra-kapszuláris” stabilizációs technikák során műanyag szalaggal stabilizálják a térdízületet. Ezek a módszerek nagymértékben függenek a képződő hegszövet stabilizáló hatásától. Általában csak kistestű (5 kg alatti) kutyákon működik kellő hatékonysággal.

Kullancsok elleni védekezés jelentősége, lehetőségei

A jó idő beköszöntével hazánkban is nagy számban fordulnak elő kullancsok, melyek szinte minden életkörülményhez alkalmazkodva az erdős, vizes, nedves élőhelyeken, réteken kívül az utóbbi időszakban már a városokban, panelházas övezetekben, kertes házak udvarában is megjelentek.

A kullancsok és azok fejlődési alakjai, amelyek szemmel nem észlelhetők, több kórozót is terjesztenek.

A betegségeket úgy előzhetjük meg, hogy a kullancsokat távol tartjuk kedvencünktől. Ma már többféle formában állnak rendelkezésre a kullancs-ellenes szerek. Nyakra csepegtető szerekkel (spot-on), nyakörvekkel és most már tabletta formájú készítményekkel is védhetjük
kedvenceinket. Kérjük Önöket, hogy csak állatgyógyászati cég által forgalmazott,
megbízható forrásból származó, jó minőségű kullancs ellenes szereket alkalmazzanak kutyájuk egészségének védelme érdekében, és figyeljenek oda azok hatásidejére.

A betegségek közül a kutyákra legveszélyesebb a babéziózist okozó ún. Babesia canis nevű egysejtű parazita. A kórokozó a kullancs nyálával, annak vérszívása közben jut a kutya
szervezetébe, és ott a gazdaállat vörösvérsejtjeiben szaporodik, annak membránját szétroncsolja. A vörösvérsejtekből kiszabaduló hemoglobin a vese kanyarulatos csatornácskáit elzárja, ezáltal akadályozza a vese működését, mely így nem tudja ellátni kiválasztó funkcióját. Ennek következtében a szervezetben képződő méreganyagok a
vizelettel nem tudnak kiürülni és így feldúsulnak az állat szervezetében, mely egyfajta belső mérgezést okoz. A betegség lefolyása nagyon gyors, kezelés nélkül akár pár nap alatt az állat pusztulását okozhatja.
Sajnos a betegséget nehéz észrevenni. A csípést követő néhány nap elteltével a kutya rendkívül bágyadt, elesett, kedvetlen, étvágytalan, vizelete gyakran sárgásbarna, kávébarna színű, melyet a vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték okoz.

A kezelés sikeressége elsősorban attól függ, hogy milyen hamar kapja meg a kutya a betegség
ellenszerét. Fontos, hogy, a kullancsot mielőbb távolítsuk el kedvencünkből, és az eltávolítás után fokozottan figyeljük viselkedését, kedvét, étvágyát, és amint a fenti tüneteket észleljük, azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert a kezelés mielőbbi megkezdése életmentő lehet.

A babesiosis mellet a kullancsok egyéb betegségeket is terjesztenek. A Lyme-kór ellen létezik védőoltás, mely rendelőnkben is elérhető. Ritkábban előforduló betegség az ehrlichiosis, mely elsősorban a Földközi-tenger környékén terjedt el.

PORTOSISTÉMÁS SÖNT

A betegségről általában
A portoszisztémás sönt (PSS) egy érrendszert érintő anomália, minek jelenlétekor a hasüregi szervektől a vér a máj megkerülésével közvetlenül a szívbe jut, így a felszívott tápanyagok a szisztémás keringésbe kerülnek. A máj végzi a tápanyagok későbbi felhasználás céljából történő raktározását, bizonyos, szervezetre káros anyagok biztonságossá alakítását, illetve fehérjéket és más molekulákat szintetizál. PSS esetén a máj nem képes elvégezni ezen feladatait, minek következtében toxinok szaporodnak fel a véráramban. Ezen kívül az állat hiányt szenved azokban a tápanyagokban, amelyek alapvető fontosságúak a növekedés energiaszükségletének biztosításában.

1.Veleszületett portoszisztémás sönt (CPSS) által érintett kutya klinikai tünetei CPSS-el bíró kutyák esetén a tünetek fiatal korban jelentkeznek, kivéve, ha a vér megszakításokkal áramlik és a sönt kisméretű. Az ilyen egyedek kisebb testűek, alulfejlettek, gyenge izomzattal és egészségtelen küllemű bundával rendelkeznek. Viselkedésbeli problémák is előfordulnak, mint a gyengeség, csendes magatartás, apátia. Az idegrendszeri tünetek általában súlyosabbak, főleg alacsony vércukorszint és nagy mennyiségű protein bevitele esetén. Előfordulhat fel-alá járkálás, körözés, látászavar, a fej falhoz való odanyomása és rohamok. Mivel a máj nem dolgoz fel fehérjéket és ammóniát, utóbbi nagy mennyiségben kerül a kiválasztórendszerbe, ahol kristályokat képezhet (ammónium-biurát, urát kövek). Ez húgyúti gyulladáshoz és fertőzéshez vezethet. Az érintett kutyák képtelenné válnak vizeletük koncentrálására, így több vizeletet ürítenek, ezáltal többet is isznak. A tünetek között előfordulhat továbbá szédülés, étvágyvesztés, hányás, nyálzás, illetve gyomorfekély is kialakulhat (Tobias, 2013).

2.Többszörös, szerzett portoszisztémás sönt által érintett kutya klinikai tünetei
Ezen rendellenesség esetén idősebb korban lépnek fel a tünetek, néha kölykökben is kialakulhatnak. Sok esetben a máj károsodásának következménye a sönt kialakulása, például egy bizonyos méreg fogyasztása komoly májbetegséghez vezet, a májnak megnő az ellenállása. A kutya szemfehérje, bőre, ínye sárgás színelváltozást mutat, ha az epeutak is érintettek. Nagyon magas portális nyomás vagy hypoproteinaemia esetén a filtráció mértéke nő, pangó hasűri folyadék keletkezik (ascites).